|
A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete (VKI) 1973 óta működik,
elődje az 1965-ben alapított Afro-Ázsiai Kutatóközpont volt.
A VKI mint független intézmény elméleti és alkalmazott kutatásokat végez. Kutatásai
középpontjában olyan, a világ legfőbb globális és regionális trendjei, kihívásai és stratégiai
problémái állnak, amelyek változásokat idéznek elő a nemzetközi együttműködésben és a
hazai politikában is.
A kutatások jövőorientált, stratégiai és interdiszciplináris megközelítésben folynak,
támaszkodva a hazai és a nemzetközi hálózati együttműködésben rejlő lehetőségekre. Az
intézet kutatói fontos feladatuknak tekintik a kutatási eredmények széles körű
megismertetését, terjesztését is.
Kutatócsoportjaink ezen kívül, megbízások alapján, ún. policy-oriented kutatótevékenységet
is folytatnak. Kutatási eredményeik, elemzéseik nyomán ajánlásokat dolgoznak ki a magyar
politikai döntéshozók, az üzleti szféra, illetve a nemzetközi szervezetek számára.
Kutatási témák:
1. Globális politikai, társadalmi és gazdasági átalakulás a XXI. században, főbb
hatásai az európai régióra, Magyarországra és Oroszországra
Az intézet jövőorientáltan tanulmányozza a globális gazdaságot, különös tekintettel a
változások motorjaira, az innováció és a technológiai változások fő hajtóerejére, a környezeti
kérdésekre, az energiaszektorra és a globális politikai rendszerben kialakuló hatalmi
struktúrákra. A legújabb kutatások kitérnek a globális kormányzáson belüli multilaterális
együttműködésre és annak szerepére, az egyenlőtlenségek és a társadalmi változások fő
forrásaira. Külön kutatási területet alkot a multinacionális társaságok stratégiájának,
versenyének vizsgálata az európai és a világgazdasági térben. Egyre fontosabb kutatási
témává lép elő a globális energiaszektor és az európai energiapolitika kibontakozása.
2. Az Európai Unió és az európai integrációs folyamatok
Hazai és nemzetközi projektek keretében a VKI harminc éve vizsgálja az európai integráció
fejlődését, az Európai Közös Piactól az Európai Unióig. Az intézet komoly tapasztalatra tett
szert a legnagyobb reformok témáiban, az EU bővítésével és mélyítésével kapcsolatban,
valamint az immár EU-tag Magyarország előtt álló lehetőségek és kihívások terén is.
Kutatásaink egyik központi témája továbbra is Európa szerepének és jelentőségének
elemzése a globális folyamatokban. Több kutatási projekt foglalkozik Európa kilátásaival,
jövőjével, különös tekintettel a politikai unió fejleményeire, a globalizációhoz való
alkalmazkodásra, a renacionalizációs tendenciákra, de ilyen jelentős kutatási téma a
többsebességes integráció, Európa versenyképessége és a közös társadalmi értékek
potenciális fejlődése is.
3. Közép-, Délkelet- és Kelet-Európa: gazdasági átmenet és alkalmazkodás
Az elmúlt években az intézet legfontosabb kutatási súlypontjainak egyike volt a Közép-,
Délkelet- és Kelet-Európában végbemenő társadalmi és gazdasági átalakulás, a fenntartható
fejlődés feltételei, a felzárkózás stratégiái és módszerei, valamint a sikertelen modernizáció
okai és következményei. Az elkövetkező években jelentős kutatási kihívás lehet a két
évtizedet átfogó átalakulás jellemzőinek és tapasztalatainak áttekintése és értékelése.
Egyre nagyobb szakmai figyelemmel kíséri az intézet az új tagországok integrációs
viselkedését, egymáshoz fűződő viszonyuk változatásait. A két új tagállam, Románia és
Bulgária is a kutatások középpontjába került, valamint a Nyugat-Balkán országai, illetve
Horvátország és Ukrajna. Szintén kutatások tárgya azon országok köre, amelyek belátható
jövőn belül nem lesznek az Európai Unió tagjai. Ebben a két témakörben az intézet
kiemelten számít a régión belüli hasonló profilú intézetekkel majd harminc év alatt kiépített
szakmai kapcsolataira, valamint az ebből adódó együttműködési lehetőségekre.
4. A gazdasági fejlődés kulcskérdései
A VKI hagyományosan jelentős kutatási területei között mindig is megtalálható volt a
Development Studies és a fejlődéselméletek. Ezek felölelnek számos olyan makrogazdasági
témát, amellyel a fejlődő országok küzdenek, mint például alkalmazkodás a
világgazdasághoz, strukturális átalakulás, regionális együttműködés, adósságválság,
népességrobbanás, a világ mezőgazdasági rendszere és termékei, élelmiszer-problémák és
az olajkérdés. A hosszú távú kutatások a nemzetközi szervezetek és politikák szerepével és
működésével is foglalkoznak.
A kutatás ugyanakkor kiterjed bizonyos országokra és régiókra, amelyek különös
érdeklődésre tarthatnak számot, beleértve a Közép-Kelet, Észak-Afrika és Közép Ázsia
kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi kérdéseit is. A gazdasági fejlődés és a felzárkózási
folyamatok kutatása - hazai és nemzetközi szempontból - olyan témákra koncentrál, mint
például a versenyképesség, az R&D, az innováció és a tudástársadalom előtt álló kihívások.
Különös figyelmet szentelünk a városi és a regionális fejlődésnek, a globális környezeti
témáknak, valamint a fenntartható fejlődés gazdasági és társadalmi aspektusainak is.
5. Ázsiai országok
Az intézet ötfős csoportja foglakozik speciális regionális szempontok szerint három,
gazdaságilag is egyre fontosabbá váló ázsiai ország, Kína, Japán és India
karakterisztikumaival és hosszú távú fejlődésével.
Kína esetében a kutatás kiemelten összpontosít az ország szerepére a világgazdaságban,
kapcsolataira az Európai Unióval, valamint az átalakulási folyamat legfontosabb gazdasági és
társadalmi tényezőire.
Szintén a hosszú távú kutatási prioritások között szerepel Japán, India, illetve KözépÁzsia
gazdasági fejlődésének kérdései. Makro- és mikroszintű elemzéseket is végzünk, vizsgáljuk
a globalizációra adott válaszokat, a modernizációs stratégiákat, valamint a regionális üzleti
kapcsolatokat és vezetési módszereket.
Az intézet vezetése
Igazgató: Kiss Judit, a közgazdaságtudományok doktora
Tudományos igazgatóhelyettes: Novák Tamás Ph.D.
Vezető tanácsadó: Simai Mihály, akadémikus, kutató professzor
Kutatási igazgatók
Inotai András, a közgazdaságtudományok doktora
Kiss Judit, a közgazdaságtudományok doktora (fejlődéskutatás)
Novák Tamás Ph.D. (Kelet-Délkelet-Európa)
Rácz Margit Ph.D. (Európai Unió és európai integráció)
Tudományos főmunkatársak (Ph. D fokozattal rendelkező kutatók)
Artner Annamária, Dezséri Kálmán, Ellison David, Éltető Andrea, Farkas Péter, Fleischer Tamás, Fóti Klára,
Kőrösi István, Ludvig Zsuzsa, Somai Miklós, Szalavetz Andrea, Szanyi Miklós, Székely-Doby
András, Szigetvári Tamás, Vida Krisztina, Weiner Csaba.
Tudományos munkatársak
Meisel Sándor, Monori Gábor, Túry Gábor, Völgyi Katalin
Tudományos segédmunkatársak
Biedermann Zsuzsánna, Hugyecz Attila, Orosz Ágnes, Szunomár Ágnes.
|
|
 |
