|
|||
 |
|||
|
|||
 |
|||
 |
|
||||||
 |
|||||||
 |
|||||||
               
  
|
4. évfolyam, 10. szám MTA Világgazdasági Kutatóintézet 2002. március
Szemlér Tamás: Kibővített gondolkodás Európa jövőjéről Kibővített gondolkodás Európa jövőjéről A Villa Faber csoport Thinking Enlarged - The Accession Countries and the Future of the European Union című, 2001 novemberének végén bemutatott tanulmánya az EU jelenlegi tagországaiban, illetve a csatlakozásról jelenleg tárgyaló országokban élő és dolgozó fiatal szakemberek közös munkájának eredménye. A Bertelsmann Alapítvány szervezésében és támogatásával létrejött Villa Faber csoport (amely nevét a szellemi munka egyik fontos helyszínét adó müncheni villáról kapta) tizennyolc tagja kétféle értelemben is "kibővítve" próbált meg gondolkodni. Először is a jelenlegi - többségében a csatlakozás időpontja és körülményei körül forgó - politikai vitáknál messzebbre tekintettek. Ennek eredményeként a tanulmány több helyen is megpróbálja megelőlegezni, milyen álláspontot is képviselhetnek a jelenlegi tagjelölt országok a jövőben, az EU teljes és egyenlő jogú tagjaiként. Mivel ezt az álláspontot természetesen hivatalosan még nem alakították ki, a csoportnak a tagjelölt országok hazai tapasztalataiból, vitáiból és érdekstruktúrájából kellett levonnia következtetéseit. A csoport tagjainak függetlensége lehetővé tette olyan dolgok leírását is, amiknek kimondására diplomaták nyíltan valószínűleg nem, inkább csak kétértelmű megfogalmazásokba rejtve vállalkoznának. Az Európai Unió jövőképének világos, érdemi és aktív vizsgálata a tagság perspektívájának bemutatása által tartalmasabbá teheti a tagjelölt országokban jelenleg folyó, némileg beszűkült vitát, s hozzájárulhat ezen országok "tagi identitásának" kialakításához a szélesebb közvéleményben is. Másrészt a csoport megpróbált túllépni az unió jövőjéről az EU-tagországokban zajló vita szintén szűk keretein is. Ez a vita még mindig elsősorban a tizenötökről szól, ami azt jelenti, hogy a vitában résztvevő felek közül sokan nem ismerik a jövőbeli tagok álláspontját, de nem is érdeklődnek aziránt, hogy milyen jövőképet alakítanak ki ezek az országok az unióról. Az ismeretek hiánya mellett gyakran jelen van a tagjelöltekkel szembeni bizalmatlanság, illetve a kibővítés feltételezett bomlasztó hatásától való félelem. Nyugat-Európában sokan úgy tartják, hogy a mai viták kimenetele befolyásolja ugyan a majdani tagok státusát, ugyanakkor az európai integráció jövőjéről való döntések meghozatala végső soron a jelenlegi tagok joga és kötelessége. A csoport álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy ez a megközelítés politikailag tovább nem tartható. Az EU jövőjéről jelenleg zajló vita, valamint a Nizza utáni reformfolyamat nem egyszerűen az államok Unión belüli együttműködésének szabályait határozza meg. Mivel e kérdéskörök - végső soron, de korántsem utolsósorban - arról is szólnak, hogy a tagországok (köztük az új tagok) a jövőben mennyire lesznek képesek a játékszabályok alakítására, a tagjelölt országok bevonása a vitába a folyamat politikai legitimációját érintő kérdés. A legitimáción túlmenően a tagjelölt országok bevonása gazdagíthatja is a reformfolyamatot, amint azt a Villa Faber csoport öt találkozójának eredménye bizonyította. A tagjelölt országok történelmi, politikai és kulturális tapasztalatain és valószínűsíthető irányultságán gondolkozva a csoport három olyan témára koncentrált, amely számukra kiemelt jelentőséggel bír: a demokratikus kormányzás, az átfogó biztonság, valamint a szolidaritás és együttműködés kérdései. A demokratikus kormányzással kapcsolatban a csoport alapvetően fontosnak találja, hogy az integráció politikai folyamatai átláthatóbbá váljanak, ezáltal közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz. E célt szolgálja a szerződések jelenlegi bonyolult rendszerének egyszerűsítése, amelynek érdekében a csoport egy alkotmányos szerződés kidolgozását javasolja. A szerződés "alkotmá- nyosságát" az garantálná, hogy kidolgozásának folyamatába - az eddigiektől eltérően - bevonnák a széles közvéleményt is. A szerződések reformja több lenne pusztán formai egyszerűsítésnél. A kidolgozandó szerződés első része lenne az "alkotmányos" rész, amely összefoglalná a jelenlegi szerződések lényegi, általánosan érvényes részeit. Ettől elkülönülne az eljárási és alkalmazási szabályokat tartalmazó (és szükség esetén a jelenleginél kevésbé bonyolult eljárással módosítható) második rész. Az új alkotmányos szerződés felváltaná a jelenlegi szerződéseket, egységes jogi személyt hozna létre az Európai Unió és a három Közösség integrálásával, elhagyná az EU pilléreken alapuló szerkezetét, meghatározná az unió céljait, kompetenciáit és intézményeit, valamint magában foglalná az Alapvető Jogok (felülvizsgált) Chartáját. Az átfogó külső és belső biztonság területén a csoport négy alapvető célt határozott meg. Először, már csatlakozásukat megelőzően növelni kell a leendő tagországok szerepét az EU külső és belső biztonságát meghatározó politikák formálásában és végrehajtásában. Másodszor, a közös kül- és biztonságpolitika területén meglévő integráció elmélyítésével meg kell erősíteni az EU szerepét a nemzetközi kapcsolatokban; a politikai szándék meglétén túlmenően ehhez nyilvánvalóan szükség van a jelenleg rendelkezésre álló kapacitások bővítésére is. Harmadszor, javítani kell az összhangot az EU külső akciói és a belső biztonság fokozására irányuló politikái között. Negyedszer, megfelelő stratégiai kapcsolatokat, hosszú távon is átjárható "hidakat" kell kiépíteni a kibővült EU közvetlen szomszédsága felé. A szolidaritás és együttműködés témakörében a csoport az EU-t egy olyan "fejlesztési közösségként" képzeli el, amely közös értékeken, valamint a demokrácia, a jogállam és a társadalom tagországokban működő modelljeinek számos közös vonásán alapul. E közösségben jelentős szerepe van a kevésbé tehetős tagok támogatásának. A szolidaritás ugyanakkor többet jelent a pénzügyi transzfereknél, magában foglalja azt is, hogy az integráció egyes - egyre szélesebb - területein lehetőség nyílik a tagok egy részének szorosabb együttműködésére is. A csoport szerint fontos, hogy a szolidaritás vezérelv maradjon olyan kérdésekben, mint az Unió kompetenciáinak vagy a közös költségvetés legfontosabb kiadásainak (Közös Agrárpolitika, strukturális politika) meghatározása. A szolidaritás fontos eleme, hogy a tagjelölt országokat már most bevonják azokba a vitákba, amelyek a jelenlegi politikák reformjáról vagy éppen új közös politikák kidolgozásáról szólnak. A csoport fontosnak tartja, hogy minden - régi és új - tagra a jövőben azonos szabályok vonatkozzanak. Az angol nyelvű tanulmány teljes szövege megtalálható a Bertelsmann Alapítvány, ill. a müncheni Zentrum für Angewandte Politikforschung honlapján ( www.bertelsmann-stiftung.de , www.cap.uni-muenchen. de) A visegrádi országok közötti gazdasági együttműködés hatásai és kilátásai, csatlakozásuk az Európai Unióhoz A Nemzetközi Visegrádi Alap (IVF) szervezésében 2001-ben kezdetét vette egy, a négy visegrádi országot átfogó közös kutatási program, amelynek témája: "Hatások és kilátások a Visegrádi-országok gazdasági együttműködésére, valamint az európai uniós csatlakozás". A pénzügyi háttér a négy tagállam együttműködése révén látszik körvonalazódni. A munkában lengyel részről a Krakkói Közgazdasági Egyetem, cseh részről a Nemzetközi Kapcsolatok Intézete, szlovák részről pedig a Szlovák és Világgazdasági Kutatóintézet (Institute Of Slovak & World Economics) vett részt. Magyarországot intézetünk képviselte. Az első konferenciára 2002. január 8-9-én Pozsonyban került sor, melyen az intézet vezetője: Inotai András és két munkatársa, Novák Tamás és Túry Gábor vett részt. A konferenciát a szlovák partner a Szlovák és Világgazdasági Kutatóintézet (SAS) rendezte. A találkozón megvitatták a tagjelölt országok jelenlegi és jövőbeni gazdasági helyzetét, nemzetgazdaságaik versenyképességét, valamint az országok vállalati szerkezetének uniós felkészültségét is. Inotai András a kiszámítható gazdaságpolitika fontosságára, valamint a magasan képzett munkaerő előtérbe helyezésére, míg Novák Tamás a visegrádi együttműködés politikai és gazdasági téren történő erősítésére híva fel a figyelmet. Ezen túlmenően szó esett a 2001-es lengyel és az idén (2002-ben) sorra kerülő cseh, szlovák és magyar választások fontosságáról, valamint lehetséges gazdaságpolitikai következményeiről is. Előzetes Bassa Zoltán 2002. április 16. és május 3-a között Tajvanon részt vesz az International Cooperation and Development Fund oktatási programjában. Az oktatási program a világ különböző országaiban élő fiatal, az államigazgatásban és tudományos területen dolgozó szakembereknek szól. Témája a tajvani gazdaság fejlődése és gazdaságpolitikája, stratégiája a II. világháború után, valamint az oktatási és a pénzügyi rendszer, a privatizáció, a nemzetközi kereskedelem és az 1997-98-as pénzügyi válság Tajvant érintő kérdései. Bassa Zoltán előadást fog tartani a magyar gazdaság fejlődéséről és a követett gazdaságpolitikáról 1989 óta. Ez történt... 2001. december 17-én került sor a "Távol-keleti gazdaságok pozitív és negatív fejlődési tapasztalatai: tanulságok Magyarország számára" c. konferencia megrendezésére az intézet Ázsia Kutató Központ (ÁKK) szervezésében. A konferenciát Inotai András, a VKI igazgatója nyitotta meg, majd Hernádi András, a ÁKK vezetője beszélt a távol-keleti térség kutatásának és figyelemmel kísérésének időszerűségéről. Ezután a ÁKK kutatói rövid előadásokban mutatták be Tajvan, Malajzia, Dél-Korea, India és Szingapúr sajátos fejlődési útját, a délkelet-ázsiai pénzügyi válság idején követett gazdaságpolitikájukat és válaszaikat a globalizáció, valamint az információs technikák térnyerésének kihívásaira. Valamennyi kiselőadást rövid véleménycsere, kérdések és válaszok követték. A résztvevők - a 60 meghívott mintegy harmadának - élénk érdeklődését illusztrálták az egyes résztémákhoz tett hozzászólásaik, illetve a konferencia végén megfogalmazott véleményük, miszerint gyakrabban lenne szükség ilyen, a távol-keleti térséggel foglalkozó tudományos jellegű összejövetelekre. Ugyancsak megfogalmazódott az az igény, hogy az elhangzott előadások alapját képező teljes tanulmányok szövegét publikáljuk. 2002. január 22-én intézetünkben Göncz Árpádot láttuk vendégül kötetlen baráti beszélgetésen. Többéves hagyományra tekint vissza az évente egyszer-kétszer megrendezésre kerülő összejövetel, melyet az intézetünkhöz fűződő személyes jó kapcsolatokon kívül a volt köztársasági elnök élénk szakmai érdeklődése is motivál. Ennek megfelelően a beszélgetés első részében intézetünk kutatói mondták el röviden szűkebb szakterületük legújabb fejleményeit, véleményüket és gondolataikat a világ egyes régióiról, országairól, azok gazdaságáról. Néhány gondolatban összefoglalva beszámoltak az Európában történő változásokról, valamint hazánk EU-s felkészüléséről is. Ennek kapcsán szó esett a munkaerőpiac és az agrárgazdaság helyzetéről, valamint az eddigi EU-s támogatási pénzek magyarországi felhasználásából eredő tanulságokról is. Göncz Árpád továbbra is élénk érdeklődéssel kíséri ezeket a fejleményeket, és igen aktív közéleti tevékenységet folytat most is. Elkötelezetten figyeli országunk felkészülését az EU-s tagságra, csakúgy mint Európát, a világot és annak gazdasági folyamait. 2002. január 26-án intézetünk adott otthont a Magyarországon latin-amerikai országokkal és témákkal foglalkozó egyetemi oktatók, újságírók, külügyes szakemberek összejövetelének, melyre Andrzej Dembicz, a varsói székhelyű CEISAL (Consejo Europeo de Investiga-ciones Sociales de América Latina) elnökének budapesti látogatása alkalmából került sor. Az összejövetel során elhangzott, hogy intézetünk - felújítván a múltban már meglévő, de azóta kissé elhalványult Latin-Amerika iránti elkötelezettségét - ismét szorosabbra kívánja fűzni ezirányú kapcsolatait. A rendezvényre országunk számos vidéki egyetemi centrumából is érkeztek vendégek, akik beszámoltak intézetük képzési céljairól, a további együttműködés lehetőségeiről is. A CEISAL varsói elnöke köszönettel vette intézetünk koordináló tevékenységét, és megegyezett intézetünk igazgatójával abban, hogy a VKI többéves szünet után újra kéri felvételét a szervezetbe. 2002. február 19-én a VKI tárgyalójában rendeztük meg az ELEC Magyar Tagozatának idei első közgyűlését. A 2002. évi tervekkel foglalkozó közgyűlést követően szakmai beszélgetésre került sor az európai integráció, illetve az EU-csatlakozás néhány aktuális témakörében. A beszélgetéshez a rövid bevezetőket Fóti Klára (munkaerőpiac), Kiss Judit (mezőgazdaság), Rácz Margit (az euró bevezetése), Inotai András (az EU-csatlakozás kilátásai), Szanyi Miklós (vállalati szféra) és Szemlér Tamás (regionális politika), a VKI kutatói tartották. Amennyiben felkeltettük érdeklődését kiadványaink iránt, forduljon intézetünk munkatársához:
|
|
 |
||||
Kapcsolatfelvétel: 1112 Budapest, Budaörsi út 45. - Tel.: (06-1-)309-2643, Fax:(06-1-)309-2624, E-mail: vki@vki.hu |
|||||||
© 2005-2011 MTA VKI |
|||||||
